Nincs vesztegetni való időnk

Devoțional de seară 29 iunie 2019

„Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!” (Jer 8:20)

Az Úr eljön. A föld történelme nemsokára lezárul. Felkészültél arra, hogy találkozz a föld bírájával? Tartsd eszedben, hogy „az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot”. (Jak 2:13) Milyen szörnyű lesz látni azon az utolsó nagy napon, hogy akikkel meghitt viszonyban voltunk, örökre el lesznek választva tőlünk; látni, hogy családtagjaink, talán gyermekeink elvesznek; látni, hogy akik otthonunkba látogattak, asztalunknál ettek, az elveszettek között lesznek. Akkor majd feltesszük magunknak a kérdést: „Vajon nem az én türelmetlenségem, keresztényietlen viselkedésem, vagy fegyelmezetlen énem okozta azt, hogy Krisztus vallása visszataszítóvá vált számukra?”

A világot figyelmeztetnünk kell az Úr közeli eljövetelére. Nincs már sok időnk a munkára. Évek tűntek el az örökkévalóságba, amikor fejlődhettünk volna abban, hogy Isten országát és az ő igazságát keressük először és fényt árasszunk másokra. Isten most arra szólítja fel népét, mely nagy világossággal rendelkezik, melyre sok munkát bízott, s mely meg van alapozódva az igazságban, hogy úgy munkálkodjék önmagáért és másokért, mint még azelőtt soha. Használjátok fel minden képességeteket, állítsátok szolgálatba minden erőtöket, minden rátok bízott talentumotokat és minden Istentől kapott világosságotokat a mások hasznára. Ne próbáljatok prédikátorokká válni, de legyetek Isten szolgái!

Amint a munkások egyre jobban megértik az igazságot, az annál ragyogóbb fényben fog tündökölni; s ha Isten Lelkének szent befolyása alatt áll elmétek, s így törekedtek arra, hogy megvilágosítsatok másokat, a ti figyelmetek is az örökkévaló dolgokra fognak irányulni. Az ilyen erőfeszítések közepette – melyeket az isteni világosságért mondott fohászok kísérnek – saját szíveteket is Isten kegyelmének élénkítő befolyása fogja dobogtatni; ragaszkodásotokat még több isteni buzgóság fogja hevíteni, és egész keresztényi életetek sokkal valóságosabb, komolyabb és imádságosabb lesz. Így váltok – mivel Krisztus lakozik szívetekben – Isten munkatársaivá. (Home Missionary, 1898. február 1.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro