A béke rövid időszaka „Mert amikor ezt mondják:

»Békesség és biztonság«, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes aszszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek.” (1Thess 5,3)
„Miközben a megváltás műve lezárul, nyomorúság lesz a Földön, és a nemzetek haragja növekszik, de mégis isteni ellenőrzés alatt lesznek, hogy ne akadályozzák a harmadik angyal munkáját. Abban az időben jön el a »felüdülés « és a »késői eső« az Úrtól, hogy hatalmat adjon a harmadik angyal hangos kiáltásának, és felkészítse a szenteket, hogy megálljanak abban az időszakban, amikor kitöltetik a hét utolsó csapás.” (Early Writings [Korai írások], 85–86. o.)
„A legnagyobb zűrzavar közepette láttam a Föld lakosait. Háborút, vérontást, nyomort, nélkülözést, éhínséget és járványokat láttam. Amikor ezek vették körül Isten népét, kezdtek összetartani, félretették apró nézeteltéréseiket. Nem méltóságuk tudata uralta már a szívüket, hanem mély alázat. A szenvedés, a zaklatás és a nélkülözések visszahelyezték trónjára az értelmet. A szenvedélyes emberek kijózanodtak, megfontoltan és bölcsen cselekedtek.
Azután a béke rövid időszakát láttam. Majd újra megmutatták nekem a Föld lakosait, és ismét mindenütt a legnagyobb káosz lett úrrá. Háború dühöngött mindenfelé, vérontással, éhínséggel és járványokkal. A háború éhínséget okozott, a nyomor és vérontás járványokat idézett elő. »Az emberek megdermedtek annak szorongó várásában, ami az egész világra következik. «” (Bizonyságtételek I., 268. o., magyar kiadás: 253–254. o.)
„Angyalok tartják most még a viszály szeleit, amíg a világot fi gyelmeztetjük közelgő végzetére; de sötét felhők gyülekeznek, s a vihar nemsokára a földre zúdul. S ha Isten parancsot ad angyalainak, hogy oldják el ezeket a szeleket, a viszály olyan jelenetei elevenednek meg, hogy toll nem képes leírni… Isten kegyelmesen még egy pillanatnyi haladékot adott nekünk. Minden mennyből kapott erőt az Úr által kiszabott feladat elvégzésére kell felhasználnunk – azokért, akik tudatlanságukban elvesznének.” (Evangelizálás, 704. o.)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro