A bennünket őrző angyalok

„Az Ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban.” (Zsolt 91,11)
„Majd ha Isten gondviselését az örökkévalóság fényénél szemléljük, akkor fogjuk felismerni, hogy gondoskodásáért és az angyalokon keresztül nyújtott segítségéért mivel tartozunk. Mennyei lények vettek részt tevékenyen az ügyeinkben. Megjelentek olyan öltözékben, amely ragyogott, mint a villámlás, de megjelentek mint emberek is, utazók köntösében. Elfogadták emberi otthonok vendégszeretetét, és éjszakai vándorok vezetői voltak. Meghiúsították a pusztító szándékát, elfordították a romboló csapásait.
E világ vezetői nem tudják, hogy tanácsüléseiken gyakran angyalok voltak a szóvivők. A tanácskozásokon és a tárgyalótermekben mennyei üzenetvivők terjesztették elő az üldözöttek és elnyomottak ügyét. Meghiúsították a gonoszok szándékát, feltartóztatták őket, hogy ne hozhassanak bajt és szenvedést Isten gyermekeire. A menny iskolájában tanulók előtt mindez feltárul majd.
Minden megváltott ember megérti majd, hogyan nyilatkozott meg életében az angyalok szolgálata. Az angyal, aki vigyázott ránk az első pillanattól kezdve, betakarta fejünket a veszedelem napján, aki megjelölte nyughelyünket, elsőként üdvözöl majd a feltámadás reggelén – milyen lesz beszélgetni vele, és megismerni az isteni gondviselést az életünkben. (…)
Ha kezünkben van Isten szava, mindannyiunknak – bármilyen is a sorsunk a földi életben – olyan társaságban lehet részünk, amilyet választunk: hallgathatjuk az emberiség legjobbjait és legnemesebbjeit, és figyelhetünk az Örökkévaló szavaira, amint emberekkel beszél. Ha tanulmányozzuk Isten szavát, elmélkedünk elgondolásain és tettein, melyekbe angyalok vágyakoznak betekinteni (1Pét 1,12), a mennyei lények társaságában lehetünk.” (Education [Nevelés], 304–305., 129. o.)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro