A második Ádám

„Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek” (1Kor 15:22)
Az ember bukása miatt az egész Menny gyászolt… Isten Fiának, a Menny dicsőséges parancsnokának szíve megesett az elbukott emberiségen. Az elveszett világ keservei láttán végtelen szánalmat érzett. Az isteni szeretet révén kigondolt egy tervet az ember megváltására. Isten megszegett törvénye a bűnös életét követelte. Az egész világegyetemben csak egy lény volt, aki az ember érdekében ki tudta elégíteni a törvény követelményeit. Mivel Isten törvénye olyan szent, mint Isten maga, csak vele egyenlő lény tehette jóvá áthágását. Senki más, csakis Krisztus menthette meg az elbukott embert a törvény átkától, és hozhatta ismét összhangba a MennyeI. Krisztus kész volt magára venni a bűn terhét és szégyenét, a bűnét, amely annyira sérti a szent Istent, hogy miatta az Atyának és a Fiúnak el kellett válnia egymástól. Krisztus kész volt a nyomorúság feneketlen mélységébe hatolni, hogy megmentse a megrontott emberiséget…
Már a Föld teremtése előtt megszületett a megváltás terve… mégis, a világegyetem királya csak küzdelem árán egyezett bele abba, hogy Fia meghaljon a bűnös emberért… Milyen csodálatos a megváltás titka! Isten szeretete egy olyan világért, amely nem szerette Őt! … A halhatatlan lények a végtelen korszakokon át csodálattal és imádattal próbálják majd felfogni a felfoghatatlan szeretet titkát.
Krisztus a második Ádám. Szentségben és tisztaságban, Istennel való kapcsolatban és az Ő kedveltjeként ugyanonnan indult el, ahonnan az első Ádám…
Krisztus százszor keservesebb kísértéseket szenvedett el Sátántól, mint Ádám, a körülmények pedig minden tekintetben nehezebbek voltak. A nagy csaló világosság angyalaként jelent meg előtte, de Krisztus kiállta a kísértéseket… Megtartotta és fel,magasztalta Isten törvényét a törvényszegő világban, és ezzel megmutatta a mennyei világegyetemnek, Sátánnak és Ádám minden elbukott gyermekének, hogy kegyelme által az emberek megtarthatják Isten törvényét…
Krisztus győzelme éppolyan teljes volt, mint Ádám bukása. Hozzá hasonlóan mi is ellenállhatunk a kísértéseknek, és távozásra kényszeríthetjük Sátánt.

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro