Az elpecsételés ideje

„Nékem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött engem, míg nappal van: eljő az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.” (Ján 9,4)
„Az elpecsételés ideje igen rövid, és nemsokára lejár. Most van itt az ideje – amíg a négy angyal tartja a négy szelet (Jel 7,1) –, hogy elhívásunkat és kiválasztásunkat biztossá tegyük. (…) Isten rámutatott arra az időszakra, amikor a harmadik angyal üzenete lezárul. 
Isten ereje pihent meg népén. Befejezték munkájukat, és felkészülten vártak a megkísértés órájára. Elnyerték a késői esőt, az Úr színe elől jövő felüdülést, és az élő bizonyság fölelevenedett. Az utolsó fi gyelmeztető üzenet mindenütt elhangzott, és nagy haragra ingerelte a Föld lakóit, akik nem voltak hajlandók elfogadni.
Láttam a mennyben munkálkodó angyalokat. Egy angyal, akinek oldalán tintatartó volt, visszatért a Földről, és jelentette Jézusnak, hogy munkáját befejezte, a szenteket megszámlálta és elpecsételte. Ugyanekkor megpillantottam Jézust, amint a Tízparancsolatot tartalmazó frigyszekrény előtt szolgált, s ledobta a tömjénezőt. Fölemelte kezét és fennhangon szólt: »Elvégeztetett. «” (Early Writings [Korai írások], 33., 279. o., Tapasztalatok és látomások, 314. o.)
„Sokan nem ébrednek rá, milyeneknek kell lenniük, hogy az Úr színe előtt éljenek, Főpap nélkül, a nyomorúság idején. Azoknak, akik elnyerik az élő Isten pecsétjét, és védelmet kapnak a csapások idején, tükrözniük kell Jézus képmását. Láttam, hogy sokan mellőzik az oly szükséges előkészületeket, a felüdülés és a késői eső idejére várnak, amely majd alkalmassá teszi őket, hogy megállhassanak az Úr napján, és jelenlétében éljenek. Ó, milyen sok embert láttam a nyomorúság idején menedék nélkül!
Amikor Jézus elhagyja a szentélyt, akkor a szentek és igazak továbbra is szentek és igazak lesznek, mert minden bűnüket eltörölték, és elpecsételtettek az élő Isten pecsétjével. De az igazságtalanok és erkölcstelenek azok is maradnak, mert már nem lesz pap a szentélyben, hogy bemutassa áldozataikat, bűnvallomásaikat és imádságaikat az Atya trónja előtt. Amit megtehetünk, hogy megmentsük lelkünket az eljövendő harag viharától, még azelőtt kell megtennünk, hogy Jézus elhagyja a szentek szentjét a mennyei szentélyben.” (Early Writings [Korai írások], 71., 48. o.)