Az igazság mellvasa

„Felöltözvén az igazság mellvasába… ” (Ef 6:14)
Fel kell öltenünk minden egyes harci eszközt, s utána szilárdan megállnunk. Az Úr megtisztelt bennünket azzal, hogy kiválasztott minket katonáiként. Harcoljunk érte bátran, és minden lépésünkben őrizzük meg az igazságot… Mindannyiunk kiváltsága, hogy magunkra öltsük a gondviselés által őrzött igazság mellvértjét, amely védelmezni fogja lelki életünket.
Isten kellőképpen gondoskodott mindazokról, akik őszintén, komolyan és meggondoltan hozzáfogtak, hogy véghezvigyék megszentelődésüket Isten szeretetében. Krisztus által gondoskodott az erőről, kegyelemről és dicsőségről, amit a szolgáló angyalok hoznak el az üdvösség örökösei számára. Senki nem annyira romlott, gonosz és erkölcstelen, hogy ne találhatna az érte meghalt Krisztusban erőt, tisztaságot és szentséget, ha elhagyja bűnét és a romlottság útját, és szíve teljes tisztaságával az élő Istenhez fordul. Az Ur készséggel levetné róla bűntől szennyes ruháját, hogy fehér ruhába, az igazságosság ragyogó palástjába öltöztesse fel.   
Az őszinte igazak, akik valóban szeretik Istent, bőségben és nélkülözésben egyaránt viselik Krisztus igazságosságának palástját. Azok, akik igazán kapcsolatban vannak Istennel, az önmegtagadás, önfeláldozás, jóság, kedvesség, szeretet, türelem, erő és keresztényi bizalom gyümölcseit termik naponként. Lehet, hogy tetteiket nem ismeri meg a világ, ők mégis naponta küzdenek a gonosszal, és értékes győzelmet aratnak a kísértések és a rossz felett.
Mindazok, akik magukra öltik Krisztus igaz voltának palástját, előtte fognak állni, mint választottai, hűségesek és igazak. Sátán nem tépheti ki őket a Megváltó kezéből. Krisztus egyetlen olyan embert sem enged át az ellenségnek, aki bűnbánattal és hittel igényli az oltalmát.
Mindegyikünknek heves harcot kell vívni, hogy leküzdjük a bűnt a saját szívünkben. Időnként ez fájdalmas és csüggesztő feladat, mert jellemünk torz oldalait nézegetjük, ahelyett, hogy tekintetünket Jézusra függesztenénk, és magunkra öltenénk az O igazságos tetteinek ruháját. Mindenki, aki belép Isten városának gyöngykapuin, az győztesen megy be, és legnagyobb győzelme a saját énje felett aratott győzelem lesz.

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro