Az üdvözültek hálája

„És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfi ai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Mát 25,40)
„Az Isten népe védelmében véghezvitt minden tettünket úgy jutalmazza mennyei Atyánk, mintha Őérte tettük volna.” (My Life Today [Az én életem ma], „Milyen elégedett lesz minden egyes arató, amikor meghallja Jézus tiszta hangját, amint ezt mondja: »Jöjjetek, Atyámnak áldottai, örököljétek az
országot, ami néktek készíttetett a világ alapítása óta!« Lépjetek be Uratok örömébe!
A Megváltó megdicsőül, mert nem halt meg hiába. Az örvendező szívű megváltottak, akik együtt munkálkodtak Istennel, örömmel látják majd, hogy nem hiába fáradoztak a pusztuló, haldokló bűnösökért. Elfelejtették már a küzdelemmel, nehézségekkel teli órákat, a zavaró körülményeket, a szív bánatát, amikor néhányan elutasították azokat a dolgokat, amelyek a békességükre valók. Többé nem emlékeznek a sok fájdalomra, amint azokat nézik, akiket meg akartak nyerni Jézus Krisztus számára, és látják őket az üdvözültek között. Ők is Isten irgalmának és az Üdvözítő szeretetének gyümölcsei. A dicséret és hála éneke tölti be a mennyet. (…)
A menny lakosai között nem lesz több viszály. Üdvözöljük majd a megváltottak szent családját, és hallgatjuk Krisztus szavait: »Jöjjetek, Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely tinéktek készíttetett a világ alapítása óta!« Megérintjük aranyhárfáinkat, és a menny gazdag zenével telik meg.
Jézus lábaihoz tesszük csillogó koronáinkat, és dicsőséget adunk Néki, aki győzedelmeskedett értünk.
Talán vannak dolgok, amiket nem értünk. A Szentírás néhány kijelentése titokzatosnak tűnik, mert túl van az emberi felfogóképesség határán. De amint Üdvözítőnk az élő vizekhez vezet minket, világossá teszi előttünk mindazt, amit nem értettünk pontosan.” (Review and Herald, 1907. október 10.; augusztus 8.)