„Békesség és biztonság!”

„Hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: »Békesség, békesség«, és nincs békesség!” (Jer 6,14)
„Katolikusok, protestánsok és a világ fi ai egyaránt elfogadják a kegyesség formáját a valódi isteni erő nélkül (2Tim 3,5), és ebben a szövetségben a világot megtérítő és régóta várt millennium nagyszerű mozgalmának kezdetét látják.” (A nagy küzdelem, 488–489. o., Korszakok nyomában, 524. o.)
„»Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta levő dolgok is megégnek.« (2Pét 3,10) Amikor a bölcselők érvelése elűzi az Isten ítéletétől való félelmet, amikor a vallásoktatók a béke és jólét hosszú korszakairól jövendölnek, s a világ fi gyelmét teljesen leköti az üzlet és a dőzsölés forgataga, az ünnepek és az élvezetek, de Isten fi gyelmeztetéseit viszszautasítják és követeit kigúnyolják – »akkor hirtelen veszedelem jő rájuk… és semmiképpen meg nem menekednek« (1Thess 5,3). (…)
Sittim völgyének lakóihoz hasonlóan az emberek jólétről és békéről álmodoznak. »Mentsd meg az életedet!« – hangzik Isten angyalainak fi gyelmeztetése, de hallatszanak más hangok is: »Ne rémüljetek meg, nincs ok a riadalomra! « Tömegek kiáltják: »Békesség és biztonság!«, miközben a menny kijelenti, hogy a törvényszegőkre ítélet vár. A pusztulásuk előtti éjszakán a völgy városai élvezeteiket hajszolták, s kinevették Isten hírnökének félelmét és intelmét – azonban a gúnyolódók elvesztek a lángokban. Azon az éjszakán mindörökre bezárult a kegyelem ajtaja Sodoma bűnös, nemtörődöm lakói előtt. Istenből nem lehet vég nélkül gúnyt űzni, kegyelmével nem lehet sokáig játszani. »Ímé az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról.« (Ésa 13,9) A többség elutasítja Isten kegyelmét, így pusztulás zúdul rájuk.
Azonban akik megfogadják a fi gyelmeztetést, »lakoznak a Felséges rejtekében « és »nyugosznak a Mindenható árnyékában«. Igazsága pajzsuk és oltalmuk lesz.” (Pátriárkák és próféták, 104., 167. o., magyar kiadás: 76., 135. o.)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro