Csendben, észrevétlenül jön el a döntő óra

„Az időkről és időszakokról pedig, atyámfi ai, nem szükséges, hogy írjak néktek. Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úr napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.” (1Thess 5,1–2)
„Az emberek ültetnek és építenek, esznek, isznak, és senki nincs tudatában annak, hogy a végső, visszavonhatatlan döntést már kihirdették a mennyei szentélyben. Az özönvíz előtt, miután Noé belépett a bárkába, Isten kizárta az istenteleneket, akik hét napig – nem tudva, hogy végzetük megpecsételődött – folytatták a gondtalan, élvezetszerető életet, és gúnyolódtak a fi gyelmeztetéseken. Az Üdvözítő azt mondta, hogy így lesz az Emberfiának eljövetele is. Csendben, észrevétlenül, mint az éjjeli tolvaj jön el a döntő óra, amely jelzi, hogy minden ember sorsa eldőlt, és a bűnösöknek felkínált irgalom végérvényesen visszavonatott.” (Review and Herald, 1905. november 9.) „A népet, amely biztonságban érezve magát, szendereg, csak Isten haragjának kitöltése fogja felébreszteni.” (Signs of Times, 1909. december 8.)
„Az Úr ítélete végigjárja a Földet az idő lezárulásakor, és félelmetes csapások tanúi leszünk. Akkor azok, akik megvetéssel illették Isten szavát, és azok, akik könnyen vették, tengertől tengerig vándorolnak, ide-oda futnak, hogy keressék az Úr beszédét, de nem találják meg… Isten szolgái már mindent megtettek ekkorra, felküldték utolsó imádságaikat, elhullatták utolsó keserű könnyeiket a lázadó gyülekezetért és az istentelen népért.” (1. kézirat, 1857)
„Jézus, amint végigtekintett a korszakokon, a mi időnkhöz érve ezt mondta: »Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik néked a te békességedre valók! De most elrejtettek szemeid elől.« (Luk 19,42)” (58. levél, 1887)