„Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által.” (Róm 3 :24)
Krisztus számos példázatban használja »a mennyek országa« kifejezést, jelezve azt a munkát, amelyet Isten kegyelme végez az emberi szívben… A kegyelem országa közvetlenül az ember bukása után jött létre, amikor a terv megfogant a vétkes emberiség megváltására. Akkor még csak Isten szándékában és ígéreteiben létezett, az ember pedig hit által lehetett az alattvalója.
Az erőszak ellenkezik Isten kormányzatának elveivel. Isten csak szeretetből fakadó szolgálatot kíván… Istent ismerni annyit jelent, mint szeretni Öt. Be kell mutatni a jellemét, mint Sátán jellemének ellentétét. Ezt pedig az egész világmindenségben csak egyetlen lény tehette meg. Csak az mutathatta be Isten szeretetét, aki ismerte annak magasságát és mélységét…
Nem Isten akarta a bűnt, de látta előre, hogy lesz, és gondoskodott ennek a rettenetes veszedelemnek a legyőzéséről. Oly nagy volt a világ iránti szeretete, hogy elkötelezte magát egyszülött Fia feláldozására, „hogy [ha] valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”(Jn 3:16)
A bűn keletkezésének pillanatától volt Megváltó is, aki megszabadítson abból. Krisztus jól tudta, hogy szenvednie kell, mégis, az ember helyettesévé lett. Mihelyt Ádám bűnbe, esett, Isten Fia máris az emberiség váltságdíjaként ajánlotta fel magát. Éppoly hatalma volt akkor a bűnös felett kimondott végzet eltörlésére, mint amikor meghalt a Kálvária keresztjén.
Micsoda szeretet! Milyen óriási leereszkedés! A dicsőség királya önmagát megalázva, lehajol a bukott emberiséghez. Ádám lábnyomába lépett, felöltötte a bukott emberi természetet, és felvette a harcot az Adám felett diadalmaskodó erős ellenséggel. Legyőzte Sátánt, és ezáltal utat nyitott ahhoz, hogy megváltsa a benne hívőket az Ádám bukásából eredő kárhozattól.