„Készülj Istened elé!”

„Azért hát ekképpen cselekszem veled, Izráel! Minthogy pedig ekképpen cselekszem veled, készülj Istened elé, oh Izráel!” (Ámós 4,12)
„Sokakban nem tudatosul, milyeneknek kell lenniük, hogy az Úr színe előtt éljenek, Főpap nélkül, a nyomorúság idején. Azoknak, akik elnyerik az élő Isten pecsétjét, és védelmet kapnak a csapások idején, tükrözniük kell Jézus képmását.” (Early Writings [Korai írások], 71. o.)
„Ruhájuknak hótisztának kell lennie, jellemüknek »a meghintés vére« által meg kell tisztulnia a bűntől. Isten kegyelme és kitartó emberi igyekezet által győzniük kell a bűn ellen vívott harcban. Miközben a vizsgálati ítélet folyik a mennyben, és Krisztus a bűnbánó hívők bűneit eltávolítja a mennyei templomból, a Földön Isten népe között a megtisztulás, a bűntől való szabadulás különleges munkájának kell végbemennie.” (A nagy küzdelem, 425. o., Korszakok nyomában, 379–380. o.)
„Láttam, hogy sokan elmulasztják az oly szükséges előkészületet, s a »felüdülés « és a »késői eső« idejét várják, amely majd alkalmassá teszi őket, hogy megállhassanak az Úr napján, és színe előtt élhessenek. Milyen sok embert láttam minden oltalom nélkül a nyomorúság idején! Elhanyagolták a szükséges előkészületet, ezért nem nyerhették el a felüdülést sem, ami pedig feltétele annak, hogy megállhassanak a szentséges Isten színe előtt. (…)
Akik nem engedik, hogy a próféták előkészítsék őket, akik nem tisztítják meg lelküket azzal, hogy a teljes igazságnak engedelmeskednek, s akik saját álláspontjukat jobbnak tartják, mint amilyen a valóságban, a csapások idején felébrednek és belátják, hogy szükségük lett volna Isten megtisztító munkájára az életükben… Láttam, hogy nem részesülhet a felüdülésben, aki nem győzött minden bűn, büszkeség, önzés, a világ szeretete, hazug szó vagy cselekedet felett.
Jöjjünk azért mind közelebb az Úrhoz, és kérjük Őt teljes szívünkből, hogy megtehessük az előkészületeket, amelyek által majd megállhatunk az Úr napjának nagy küzdelmében. Gondoljunk arra, hogy Isten szent, és csak szent lények lakozhatnak a közelében.” (Early Writings [Korai írások], 71., 76. o., Tapasztalatok és látomások, 72., 73. o.)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro