Nem várt jutalom

„Tudván, hogy ki-ki ami jót cselekszik, azt veendi az Úrtól, akár szolga legyen, akár szabados.” (Eféz 6,8)
„Istenért végzett munkánk gyakran csaknem gyümölcstelennek látszik. Komolyan és kitartóan igyekezhetünk jót tenni, többnyire mégsem látjuk az eredményeit. Úgy tűnik, hogy igyekezetünk kárba vész. Az Üdvözítő azonban biztosít, hogy a mennyben felfi gyelnek tetteinkre, s a jutalom nem marad el. (…)
A szegény özvegy, aki az Úr kincstárába helyezte két fi llérét, alig értette, amit tett. De önfeláldozása ezrek szívére hatott minden országban, minden korban. Példája nyomán fő- és közrendű, gazdag és szegény emberek juttattak ajándékokat Isten kincstárába. Mindez segített fenntartani a misszionáriusi állomásokat, kórházakat, táplálni a szegényeket, felruházni a mezíteleneket, meggyógyítani a betegeket, és hirdetni az igazságot a szegényeknek.
Sokan részesültek önzetlen tettének áldásaiból. Isten napján az özvegy majd megláthatja tettének szerteágazó hatását. Ugyanígy történt Mária értékes ajándékával. Hány embert ihletett már szerető szolgálatra annak a feltört alabástrom edénynek az emléke! S milyen örömet jelent majd számára, amikor mindezt látni fogja!” (Bizonyságtételek VI., 305., 310. o.)
„»Bizony mondom néktek – jelentette ki Krisztus –, valahol az egész világon prédikáltatik az evangélium, amit ez énvelem cselekedett, az is hirdettetik az ő emlékezetére.« (Mát 26,13) A Megváltó a jövőbe tekintett, s bizonyossággal szólt evangéliumáról, amelyet az egész világon hirdetni fognak. Ahová csak elér az evangélium, Mária ajándéka is árasztja illatát, és szívek nyernek áldást mesterkéletlen cselekedete által. Országok keletkeznek és szűnnek meg, uralkodók és hódítók nevét elfelejtik, de ennek az asszonynak a tette halhatatlan a szent történelem lapjain. Az a feltört alabástromszelence az idők végezetéig beszélni fog Isten szeretetéről az elbukott emberiség iránt.” ( Jézus élete, 563. o., magyar kiadás: 482. o.)
„A Szentlélek minden késztetését, amely jóra és Istenhez vezeti az embereket, feljegyzik a menny könyveiben – és akik átadták magukat, hogy a Szentlélek munkálkodhasson általuk, Isten napján meglátják majd életük gyümölcseit.” (Bizonyságtételek VI., 310. o.)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro