A föld sója

Devoțional zilnic

„Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.” (Mt 5:13)

Isten az egyházzal együtt fog dolgozni, de csak ha együttműködünk Vele. Bár mindanynyian, akik megértettétek Isten szerető szavait, komolyan vennétek e tanácsot: „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5:16) Jézus mondja: „Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.” A megmentő só, a keresztény íze: Jézus szeretete a szívben, Krisztus igazsága, mely átjárja a lelket. Ha a teológia professzora szem előtt tartaná hitének megmentő erejét, akkor Krisztust is szem előtt kellene tartania és akkor Isten dicsősége követné, Krisztus hatalma nyilvánulna meg életében és jellemében.

Ó, amikor majd a gyöngykapukhoz érkezünk és beléphetünk Isten városába, lesz-e ott valaki, aki megbánja, hogy maradéktalanul Jézusnak adta életét? Most szeressük Őt teljes szívünkből, Isten munkatársaiként dolgozzunk együtt a mennyei hírnökökkel, és azáltal, hogy isteni természet részeseivé leszünk, ki tudjuk nyilatkoztatni Krisztust másoknak. Ó, bár részesülnénk a Szentlélek keresztségében! Ó, bár az igazság Napjának ragyogó fénysugarai bevilágítanának elménk és szívünk zugaiba, hogy minden bálványt eltávolítanánk szívünk trónjáról és kiűznénk a lélek templomából! Ó, bár megoldódnék nyelvünk, hogy beszélhessünk jóságáról és elmondhassuk, mily hatalmas Ő!

 Ha megindulsz Jézus hívására, akkor nem mulasztod el, hogy befolyással légy valakire Krisztus kegyelmének szépsége és hatalma által. Szemléljük hát Őt és változzunk el az ő képmására, akiben lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, és ismerjük fel, hogy a szeretett Fiú elfogadott minket. „Őbenne vagytok bételjesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.” (Kol 2:10) (Bible Echo, 1892. február 15.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit