A kiadói munka

Devoțional de seară 21 august 2019

„És monda nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek, és nyelvek és királyok felől.” (Jel 10:11)

Kiadói munkánk Isten vezetése és különleges felügyelete alatt született. Különleges cél érdekében tervezték. A hetednapi adventistákat, mint egy kiváltképpen való népet, Isten választotta és különítette el a világtól. Az igazság nagy csákányával választotta le őket a világ kőfejtőjében és lépett kapcsolatba velük. Képviselőivé tette, követeinek nevezte ki őket az üdvösségért folyó utolsó munkájában. Az igazság legnagyobb mértéke – melyet halandóra valaha is bíztak – a legszigorúbb és legfélelmetesebb figyelmeztetések, melyeket Isten valaha küldött az embernek, mind rájuk van bízva, hogy adják át a világnak. A munka végzésében a leghatékonyabb szakágak egyike a kiadói hivatal.

Ezek az intézmények az igazság tanítói, Isten tanúi az emberek felé. Úgy árad belőlük az igazság, mint lámpából a világító fény. Egy veszélyes tengerparton felállított világítótorony fényéhez hasonlóan fénysugarakat küldenek a világ sötétjébe, hogy az embereket figyelmeztessék a veszélyre, mely pusztulásukat okozhatja. A kiadókban megjelenő kiadványok célja egy nép felkészítése az Istennel való találkozásra.

A világ minden részén ugyanazt a feladatot kell végezniük, mint amit Keresztelő Jánosnak kellett Izráelben. A figyelmeztetés megdöbbentő üzenetével Isten prófétája felébresztette az embereket világi álmodozásaikból. Általa Isten megtérésre hívta a bűneibe visszaeső Izráelt. Az igazság kinyilatkoztatásával leleplezte a népszerű megtévesztéseket.

Ellentétben korának hamis elméleteivel, tanításaiban az igazság örök bizonyságként állt. „Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa” – ez volt János üzenete. (Mt 3:2) Ugyanezt az üzenetet kell ma is átadni a világnak kiadványainkon keresztül. (Testimonies, 7. kötet, 138-139. oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro