A lélek végigkalauzol az írott bizonyságtételeken

Devoțional zilnic

„A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnalok.” (Ésa 8:20)

A Szentlélek mindig az írott Igéhez vezet el és felhívja figyelmünket az igazságosság magas erkölcsi színvonalára. Nagyszerű dolog, ha Isten azzal tisztel meg bennünket, hogy nekünk adja az előjogot, hogy bizonyságot tegyünk az igazságról. Krisztus így szólt tanítványaihoz, közvetlen azelőtt, hogy felemelkedett szemük elől a mennybe, ahol angyalok fogadták Őt: „lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samáriában és a földnek mind végső határáig.” (ApCsel 1:8)

A Szentlélek mennyei kiárasztásával arra hívattattak el, hogy bizonyságot tegyenek Krisztusról. Szeretném szívetekbe vésni azt a tényt, hogy azok, akiknek szívében hit által ott lakik Jézus, azok valójában már megkapták a Szentlelket. Mindenki, aki elfogadja Jézust személyes Megváltójának, ugyanolyan biztosan megkapja a Szentlelket Tanácsadójaként, Megszentelőjeként, Vezetőjeként és az igazság Tanújaként. Minél szorosabban jár valaki Istennel, annál világosabb lesz bizonyságtevése – és biztos eredményként – annál hatásosabb lesz a Megváltó szeretetéről szóló tanúságtételének befolyása másokra; s annál inkább bizonyítja, mennyit ér számára Isten Igéje. Az az ő étele és itala,mely megelégíti a szomjazó lelket. Az ilyen ember értékeli azt az előjogot, hogy Igéjéből megtudhatja Isten akaratát.

Néhányan, akik azt állítják magukról, hogy hívők, háttérbe szorították Isten Igéjét és elfordultak attól. Mellőzték a Bibliát, ezt a csodálatos útikönyvet, mellyel valóban le lehet ellenőrizni minden nézetet; és azt állítják, hogy őket a Lélek tanítja és ez szükségtelenné teszi a Szentírás kutatását. Az ilyen emberek Sátán álbölcselkedésére hallgatnak, mert a Lélek és a Szentírás egyformán tanít. Ezért mondja a Szentírás: „A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnalok.” (Manuscript Releases, 14. kötet, 70-71. oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit