A missziómunka támogatása

Devoțional de seară 24 august 2019

„Hogy jót tegyenek, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szíves adakozók, közlők, kincset gyűjtvén magoknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.” (1Tim 6:18-19)

Krisztus egyházának küldetése a bűneik miatt kárhozatra kerülő bűnösök megmentése. Meg kell ismertetni az emberekkel Isten szeretetét, és a szeretet hatóerejével meg kell őket menteni Krisztusnak. Napjainkra az igazságnak el kell jutnia a föld legsötétebb zugaiba is, ennek a munkának azonban otthon kell elkezdődnie. Krisztus követői ne éljenek önző életet, hanem Krisztus Lelkétől átitatva dolgozzanak összhangban Vele.

Isten egy tervet készített népének, hogy legyen elegendő pénze az önfenntartó vállalkozásokhoz. Isten terve a tized rendszerében egyszerűségével és egyöntetűségével csodálatos. Hittel és bátran kell élni vele, hiszen isteni eredetű. Az egyszerűség és a használhatóság egyesül benne, megértése és megvalósítása nem kíván komoly tudást. Minden ember érezheti általa, hogy kiveszi részét az üdvösség becses művének véghezviteléből.

Minden férfi, asszony és fiatal Isten kincstárnoka lehet. Így nem lenne anyagi akadálya a nagy mű befejezésének, bátran szólhatna a világot figyelmeztető utolsó üzenet. A kincstár megtelnék, ha mindenki elfogadná ezt a rendszert, és az adakozók még csak szegényebbek sem lesznek. Minden áldozattal még komolyabban ragaszkodnának a jelenvaló igazság ügyéhez. „Kincset gyűjtvén magoknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet.” (1Tim 6:19)

Ha a módszeres jótékonyság tervét mindenki elfogadná és teljes mértékben meg is valósítaná, akkor a kincstárban állandó készlet halmozódnék fel. A jövedelem úgy folyna be, mint biztos medrű folyó, amelyet a jótékonyságok soha el nem apadó patakjai táplálnak. (East Michigan Banner; 1905. január 18.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro