„A haragra késedelmes bővelkedik az értelemben, aki pedig elméjében hirtelenkedő, az bolondságot szerez.” (Péld. 14:29)
„Nem kell ellenségeinknek tekintenünk azokat, akik nem mosollyal az ajkukon fogadnak bennünket és nem nyilvánítják ki közvetlenül a szeretetüket irántunk. Sokkal könnyebb mártírt játszani, mint legyőzni rossz természetünket. Példát kell mutatnunk másoknak azzal, hogy nem állunk le minden apró sérelemnél, hogy a magunk igazát védelmezzük. Természetesen megtörténik, hogy hamis híreket terjesztenek rólunk. De ha mi a helyes utat követjük, ha nem vesszük fel a harcot, mások sem fogják komolyan venni őket. Hagyjuk Istenre hírnevünk megőrzését. Mi pedig mint Isten fi ai és leányai tegyünk bizonyságot arról, hogy van önuralmunk. Mutassuk meg, hogy a Lélek vezet bennünket, és késedelmesek vagyunk a haragra.
A rágalom elhal a helyes életmód láttán, de nem szűnik meg a felindult szavak hatására. Legyen legfőbb gondunk az, hogy Isten félelmében cselekedjünk, és a magatartásunkkal mutassuk meg, hogy a felőlünk terjesztett hírek hamisak. Senki sem üthet olyan sebet jellemünkön, mint mi saját magunk. Gyenge az a fal és roskadozó az a ház, amelyet állandóan meg kell támogatni. Ha nagyon aggódunk amiatt, hogy védelmezzük jó hírünket a kívülről jövő támadások ellen, akkor ezzel azt a benyomást keltjük, hogy nem vagyunk feddhetetlenek Isten előtt, és ezért van szükségünk a bizonygatásokra.” (1887. 24. sz. kézirat)