Ahogyan a lélek vezet

Devoțional zilnic

„Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem.” (Jn 10:27)

Jézus elvárja mindenkitől, aki az ő katonájának vallja magát, hogy neki szolgáljanak. Elvárja, hogy ismerd fel az ellenséget. Hogy állj ellene, ne pedig bizalmadba fogadd, s ezzel eláruld a szent megbízatást. Az Úr olyan helyre rendelt, ahol fölemelhet és megnemesíthet. Ahol egyre alkalmasabbá válhatsz a munkájára. Ha mégsem éred el ezeket a minősítéseket, akkor csak magadra vethetsz. Az Úr háromféleképpen közli velünk akaratát, hogy irányítson s képesítsen arra, hogy másokat tudjunk irányítani. Hogyan tudjuk megkülönböztetni hangját az idegenétől? Honnan tudjuk, hogy nem hamis pásztor hangja szól-e hozzánk? Isten kijelenti nekünk akaratát Igéjében, a Szentírásban. Szava megnyilatkozik gondviselő szeretetében is és fel is ismerjük azt, feltéve, ha lélekben nem szakadunk el tőle; nem járunk a magunk útján, nem követjük a magunk akaratát, sem megszenteletlen szívünk vágyait. Mert ha ezt tesszük, érzékszerveink összezavarodnak és nem leszünk képesek felismerni az örökkévaló dolgokat. Sátán hangját, mely annyira tettető, úgy fogadjuk, mintha Isten hangja lenne.

Egy másik mód az Isten hangjának meghallására: a Szentlélek felhívásai, aki benyomásokat tesz szívünkre, amelyek a jellemünkbe épülnek be. Ha bármilyen kérdésben kételyeid vannak, legelőször fordulj a szentíráshoz. Ha igazán megkezdted a hit életét, a igazán az Úrnak adtad magadat, hogy teljesen az övé legyél, akkor kezébe vesz, hogy úgy formáljon és alakítson a belátása szerint, hogy tisztességes edény legyen belőled.

Őszintén kívánnod is kell, hogy alakítható legyél a kezében. Kövesd őt, bárhova vezet is, akkor majd rábízod magadat, hogy munkálja benned a céljait, ugyanakkor együttműködsz vele: magad is félelemmel és rettegéssel műveled üdvösségedet. Te, testvérem, nehézségbe ütközöl majd itt, mert még nem tanultad meg tapasztalatból, hogy megismerd a jó pásztor hangját, és ez kétségek és veszedelmek közé helyez téged. Mára már ismerned kellene a hangját. (Testimonies, 5. kötet, 511-512. oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit