Devoțional de seară

Az ember munkáját a Lélek teszi hatékonnyá

„Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.” (Lk 11:13)

A Szentlélek ajándékának ígéretét nem fogjuk fel kellőképpen és az általa biztosított kiváltságokat nem értékeljük úgy, ahogy kellene. Isten azt kívánja, hogy egyháza hittel ragadja meg ígéreteit és kérje mindenben a Szentlélek segítségét. Urunk biztosít bennünket arról, hogy sokkal készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle, mint ahogy a szülők jó ajándékokat adnak gyermekeiknek. Mindenki számára lehetséges tehát, hogy mennyei kenetet kapjon, „így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket”. (1Jn 2:27) Nem lehet kifogást keresni a kötelességek szándékos elkerülésére. 

Egy feladat sem lehet kellemetlen, s egy kötelezettség alól sem lehet kibújni. Az átalakító erő maga Krisztus, aki a Szentlélek közreműködésével dolgozik minden katonájában és minden katonája által. Isten Lelkének hatékonysága eredményessé teszi mindazok munkáját, akik készek irányítása alá rendelni magukat.

Isten birtokába vesz minden elmét, mely kész a Szentlélek befogadására. Követei által mindenütt figyelmezteti az embereket. Isten kipróbálja a gyülekezetek odaadását és azt, hogy mennyire hajlandóak elfogadni a Szentlélek vezetését. A tudás naggyá lett. 

Látnunk kellene, amint mennyei küldöttek sietnek ide s tova, keresve minden lehetséges módot arra, hogy a közelgő ítéletre figyelmeztessék az embereket és bemutassák az Úr Jézus Krisztus általi üdvösség boldog üzenetét. Az igazság mércéjét a magasba kell emelnünk.

Isten Lelke munkálkodik az emberi szívekben, és akik indításainak engednek, azok a világ világosságaivá lesznek. Mindenfelé láthatóak, amint előre haladnak, hogy közöljék a kapott világosságot másokkal, úgy ahogy tették azt a Szentlélek pünkösdnapi kiáradása után. Miközben szerteszét sugározzák fényüket, egyre többet és többet kapnak a Lélek erejéből, s a föld fénylik Isten dicsőségétől. (Australian Union Conference Record, 1898. április 1.)

Ellen G. White