Az ember munkáját a Lélek teszi hatékonnyá

Devoțional zilnic

„Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.” (Lk 11:13)

A Szentlélek ajándékának ígéretét nem fogjuk fel kellőképpen és az általa biztosított kiváltságokat nem értékeljük úgy, ahogy kellene. Isten azt kívánja, hogy egyháza hittel ragadja meg ígéreteit és kérje mindenben a Szentlélek segítségét. Urunk biztosít bennünket arról, hogy sokkal készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle, mint ahogy a szülők jó ajándékokat adnak gyermekeiknek. Mindenki számára lehetséges tehát, hogy mennyei kenetet kapjon, „így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket”. (1Jn 2:27) Nem lehet kifogást keresni a kötelességek szándékos elkerülésére. 

Egy feladat sem lehet kellemetlen, s egy kötelezettség alól sem lehet kibújni. Az átalakító erő maga Krisztus, aki a Szentlélek közreműködésével dolgozik minden katonájában és minden katonája által. Isten Lelkének hatékonysága eredményessé teszi mindazok munkáját, akik készek irányítása alá rendelni magukat.

Isten birtokába vesz minden elmét, mely kész a Szentlélek befogadására. Követei által mindenütt figyelmezteti az embereket. Isten kipróbálja a gyülekezetek odaadását és azt, hogy mennyire hajlandóak elfogadni a Szentlélek vezetését. A tudás naggyá lett. 

Látnunk kellene, amint mennyei küldöttek sietnek ide s tova, keresve minden lehetséges módot arra, hogy a közelgő ítéletre figyelmeztessék az embereket és bemutassák az Úr Jézus Krisztus általi üdvösség boldog üzenetét. Az igazság mércéjét a magasba kell emelnünk.

Isten Lelke munkálkodik az emberi szívekben, és akik indításainak engednek, azok a világ világosságaivá lesznek. Mindenfelé láthatóak, amint előre haladnak, hogy közöljék a kapott világosságot másokkal, úgy ahogy tették azt a Szentlélek pünkösdnapi kiáradása után. Miközben szerteszét sugározzák fényüket, egyre többet és többet kapnak a Lélek erejéből, s a föld fénylik Isten dicsőségétől. (Australian Union Conference Record, 1898. április 1.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit