Az őröknek ébren kell maradniuk

Devoțional de seară

„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint amikor hívőkké lettünk.” (Róm 13:11)

Testvéreim, Jézust ültessétek szívetek trónjára, az „én” pedig hadd haljon meg. Meg kell keresztelkednünk a Szentlélek által, s akkor nem fogunk leülni és közönyösen ezt mondani: „Mi jöhet még, a prófécia majdnem beteljesedett.” Ó, ébredjetek, könyörgöm, ébredjetek, hiszen tiétek a legszentebb kötelesség! Hűséges őrökként észre kell vennetek a fegyverek csillogását és figyelmeztetnetek kell másokat is, hogy amikor felismerik az igazságot, ne járjanak a tudatlanság útján.

Az Úr kijelentést adott nekünk arra vonatkozóan, ami a földre következik, hogy elmondhassuk azt másoknak is, így ne találtassunk majd bűnösnek abban, hogy önelégülten, tétlenül, ölbe tett kézzel ültünk és jelentéktelenebb dolgokkal vesződtünk.

Sokak elméjét lefoglalja a versengés: ők elutasították a bizonyságtételek által kapott világosságot, mert az nem egyezett az ő véleményükkel. Isten senkit sem kényszerít az ő szolgálatára. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ráesik-e a sziklára és összetörik-e. A menny döbbenten szemléli az eluralkodott lelki tudatlanságot. Mindannyiótoknak egyénileg kell megnyitni büszke szíveteket Isten Lelke előtt. Értelmi képességeiteket is Isten szolgálatára kell szentelnetek. Isten átalakító hatalmának kell bennetek munkálkodnia, hogy a Szentlélek megújítsa gondolkodásotokat és Krisztus értelme vezessen benneteket.

Ha Sátán ravaszsága álomba ringatja az őröket, s azok nem fogják felismerni az igazi Pásztor hangját, és nem hallják meg a figyelmeztetést sem, akkor Isten félelmében mondom nektek, hogy az emberek vérét az ő kezükből kérik majd számon. Az őröknek nagyon ébereknek kell lenniük, olyan embereknek, akik nem szundítanak el őrhelyükön sem éjjel, sem nappal. Olyan hangon kell megfújniuk a trombitát, hogy az emberek el tudják hagyni a gonoszt és a jót válasszák. A tudatlanságra és a nemtörődöm közönyösségre nem lehet mentség. Minden oldalról nagy hullámok és rejtett sziklák veszik körül bárkánkat, mely darabokra törik, majd elhagyatott roncs lesz belőle, ha
nem Isten lesz a menedékünk és segítségünk. (Review and Herald, 1889. december 24.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit