Emberi mesterkedések

Devoțional de seară 11 noiembrie 2019

„Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat,
és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak
vala, meg is ismerék őket, hogy a Jézussal voltak vala.” (ApCsel
4:13)

Ha megnyitjuk az ajtót Jézus előtt, ő bejön és velünk marad. Erőnk újra és újra feltöltődik jelenkori képviselője, a Szentlélek által. Az igazság egy élő elv, mely szent tisztasággal világítja meg az értelmet, és azután jön el az idő az élő Krisztusról beszélni. „Mert Isten munkatársai vagyunk…” (1Kor 3:9)

A késői eső zápora alatt az emberi kitalálások, az emberi tervek elmosódnak, az emberi hatalom által felállított korlátok törött nádszálakként széthullanak, és a Szentlélek meggyőző erővel szól emberi eszközök által. Senki sem figyel majd a mondatok szép kerekségére, a nyelvtan hibátlanságára. Az élő víz Isten saját csatornáin keresztül fog áradni. Biztos vagyok benne, hogy van mennyország, telve a legdrágább és örök értékű kincsekkel, melyeket ingyen megkapnak mindazok, akik előkészítették szívüket ezek befogadására, és akik így meggazdagodva másokkal is megosztják azokat. Én tudom, hogy ez az igazság.

Szükségünk van naponkénti imatapasztalatra; hasonlóaknak kell lennünk ahhoz az özvegyasszonyhoz, aki a hamis bírót meggyőzte csupán az ő szükségét felismerő és állhatatos kérésének erejével. Istent arra kérjük, hogy adja meg nekünk ezt, mert általa elmélyülnek és megszilárdulnak tapasztalataink. Az Istent kereső léleknek kitartónak kell lennie, és Ő megjutalmazza mindazokat, akik Őt őszintén keresik.

Azt akarjuk, hogy az igazságot az emberi szívek felé olyan emberek közvetítsék, akik Krisztus szent szeretetével kereszteltettek meg, az Ő vére árán lettek megváltva, és maguk is teljesen átitatódtak azokkal az igazságokkal, melyekről másoknak beszélnek, és saját életükben gyakorolják is azokat. (General Conference Bulletin, 1895. február 15.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro