Isten erejével szolgálni

Devoțional de seară 4 iulie 2019

„Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. Némelyiknek ugyanis bölcsességnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde  ugyanazon Lélek szerint.” (1Kor 12:7-8)

Egy munkás lehet kiváló szónok, mások jó írók, némelyek pedig az őszinte, komoly és buzgó imádkozás vagy éneklés ajándékát kapták. Sokan rendkívüli erővel magyarázzák Isten szavát. De minden egyes lelki ajándékban Isten erejének meg kell mutatkoznia, mert Ő együtt munkálkodik munkásaival. Némelyiknek bölcsességnek beszéde adatik, másiknak tudománynak beszéde, egynek hit ugyanazon Lélek által. A különféle lelki ajándékok által különböző feladatokat végzünk, „de ugyanaz az Isten, aki cselekszi mindezt mindenkiben”. (1Kor 12:6)

Az Úr arra vágyik, hogy választott szolgái megtanuljanak harmonikusan együttműködni. Sokaknak úgy tűnik, hogy túl nagy a különbség az ő lelki ajándéka és a között, amit más kapott ahhoz, hogy egyesülhessenek a munkában. De amikor felismerik, hogy különböző érdeklődésű embereket kell elérni az üzenettel – és néhányan visszautasítják az igazságot úgy, ahogy az egyik munkástól hallják, ugyanakkor megnyílik a szívük Isten igéje előtt, amikor egy másik munkás másféleképpen mutatja be nekik – márazon lesznek, hogy összhangban munkálkodjanak. Jóllehet talentumaik különbözőek, mégis ugyanazon Lélek irányítása alatt vannak. Minden szó, cselekedet, kedvesség és szeretet nyilvánvalóvá lesz. Ha minden egyes munkás hűségesen teljesíti a számára kijelölt feladatot, akkor Krisztusnak tanítványai egységéért mondott imája meghallgatásra talál, és a világ megtudja, hogy ők az Ő tanítványai.

Isten munkatársainak szerető együttérzésben és bizalomban kell egyesülniük. Aki bármit szól vagy tesz annak érdekében, hogy Krisztus egyházának tagjait elválassza egymástól, az az Úr szándéka ellen munkálkodik. Az egyházon belüli széthúzás, a gyanakodásra vagy hitetlenkedésre való bátorítás meggyalázza Krisztust. Isten arra vágyik, hogy szolgái a keresztény szeretetet gyakorolják egymás között. (Testimonies, 9. kötet, 144-145. oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro