„Krisztus szeretete szorongat minket. Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért,… azért halt meg mindenkiért, hogy akik ezután élnek ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és feltámasztatott.” (II. Kor. 5:14–15)
„Jézus megmagyarázta tanítványainak, hogy önmegtagadó élete a példakép, és az ő életüknek is ilyenné kell válnia. Maga köré szólítva a tanítványokat és a közelében tartózkodó sokaságot, ezt mondta nekik: »Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem!…« (Mt. 16:24). Tökéletesebben nem is érzékeltethette a keresztet érettünk. Nem tartotta kívánatosnak a mennyet, míg mi, szegény bűnösök, elveszett életünket éljük. Elhagyta tehát mennyei udvarát, hogy magára vegye a gyalázatot, a bántalmazást és a szégyenletes halált. Lemondott felmérhetetlen mennyei gazdagságáról, »szegénnyé lett, hogy mi az ő szegénysége által leggazdagodjunk« (II. Kor. 8:9). Nekünk is azt az utat kell járnunk, amelyen ő járt előttünk.
Az embertársaink iránti szeretet »az én keresztre feszítését « igényli. A tanítvány tekintse magát a mennyből a földig érő lánc egyik szemének, amelyet Isten bocsát le a világ megmentéséért. Egyesüljön Krisztussal kegyelmi terve megvalósítása érdekében,
hogy megkeresse és megtartsa az elveszetteket.
A keresztény legyen mindig tudatában annak, hogy életét odaszentelte Istennek és jellemében Krisztust mutatja meg a világnak. Az az önfeláldozás, részvét és szeretet, amely Krisztus életében látható volt, nyilatkozzék meg mindazok életében, akik Istenért munkálkodnak. »Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt.« (Mt. 16:25) Az önzés halált jelent. Testünk egyetlen szerve sem maradhatna életben, ha munkáját csak önmagára korlátozná.
Ha a szív az életadó vérfolyamot nem juttatná el a kézhez, a fejhez, gyorsan elerőtlenednék. Miként szervezetünket az életadó véráram, úgy járja át Krisztus szeretete a gyülekezetnek, az ő csodálatos testének minden részét. Mi mindanynyian egy test tagjai vagyunk. Akik az adományok szétárasztásában nem vesznek részt, azok elpusztulnak.” (Jézus élete, A kereszt árnyékában c. fejezetből)