Legyünk készek bizonyságot tenni a reménységünkről!

Devoțional de seară

„Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek lévő reménységről, szelídséggel és félelemmel.” (1Pt 3:15)

Erre kellene rájönnünk, ha összeköttetésben vagyunk Istennel. Isten azt szeretné, ha tőle függnénk, és nem emberektől. Azt szeretné, ha új szívünk lenne és fénysugarakat küldhetne nekünk trónjáról. Meg kellene küzdeni minden nehézséggel, de ha felmerül valamilyen vitatott kérdés, akkor forduljunk egy emberhez, hogy megkérdezzük a véleményét, és ehhez alakítsuk a sajátunkat? Nem, járulj Istenhez! Kérdezd meg az ő akaratát, vedd elő a Bibliát, és kutass benne, mint az elrejtett kincs után! Nem ásunk elég mélyre az igazság kutatása közben.

Minden lélek – aki hisz a jelenvaló igazságban – bele fog kerülni olyan helyzetbe, ahol elvárják tőle, hogy számot adjon a benne élő reménységről. Isten népének meg kell állnia majd a királyok, hercegek, uralkodók és a föld nagyjai előtt és azoknak meg kell tudniuk, hogy Isten szolgái ismerik az igazságot. Isten gyermekeinek meg kell győzniük férfiakat és nőket. Isten a Szentlélek által egyetlen pillanat alatt többre megtaníthat, mint amennyit a föld nagy embereitől tanulhatnál.

A világegyetem figyelemmel kíséri a nagy küzdelmet, mely a földön folyik. Isten végtelen áron biztosította minden embernek a lehetőséget, hogy megtudja, mi teheti őt bölccsé az üdvösségre. Milyen buzgón figyelnek az angyalok, hogy lássák, vajon mennyire veszik igénybe ezt a lehetőséget! Ha egy üzenetet bemutatnak Isten népének, nem szabad ellenkezniük azzal, hanem venniük kell a Bibliát, és összehasonlítani azt a törvénnyel és a bizonyságtétellel, s ha nem állja ki a próbát, akkor nem igaz. Isten szeretné kitágítani látókörünket. Vágyik arra, hogy kegyelmét ránk áraszthassa. Mindennap örülhetünk a jó dolgoknak, mert Isten meg tudja nyitni a menny egész kincsestárát nekünk. Egynek kell lennünk Krisztussal, ahogy Ő egy az Atyával, s az Atya úgy fog szeretni minket, ahogy Fia szeret. Megkaphatjuk ugyanazt a segítséget, amit Krisztus megkapott, és erőnk elég lehet minden vészhelyzetben, mert az Úr elöl és hátul is körülzár minket. (Selected Messages, 1. kötet, 415-416.oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit