Megtart a megpróbáltatás idején

Devoțional zilnic 22 decembrie 2019

„Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait.” (Jel 3:10)

A küzdelem folyamatosan tart a jó és gonosz erők, Isten angyalai és a bukott angyalok között. E földön körül vagyunk zárva elölről és hátulról, jobbról és balról. A konfliktus, melyben vagyunk, az utolsó e világon. Most vagyunk a harc kellős közepében. Két oldal harcol az elsőbbségért. Ebben a nagy viadalban nem maradhatunk közömbösek.

Vagy az egyik oldalra, vagy a másikra. Ha Krisztus oldalán foglalunk helyet, ha szavainkkal és tetteinkkel bemutatjuk Őt a világnak, akkor élő bizonyságát adjuk annak, hogy kit választottunk, hogy Őt szolgáljuk és tiszteljük. A föld történelmének ebben a fontos szakaszában nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkit bizonytalanságban hagyjunk afelől, hogy kinek az oldalán állunk…

„Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait.” (Jel 3:10) Ez a szakasz a megpróbáltatás idejéről beszél, mely megpróbálja a föld lakosait. 

Mi most ebben az időszakban élünk. Senki sem menekülhet el a konfliktus elől. Ha vannak hibás jellemvonásaid, melyek ellen nem küzdesz, akkor biztos lehetsz abban, hogy az ellenség megpróbálja majd kihasználni azokat bukásod érdekében. Biztosan kihasználja azokat, mert ő éberen figyeli, hogyan tehetné tönkre mindenkinek ahitét.

Annak érdekében, hogy győzhessünk az ellenség minden kísértése között, olyan hatalomra kell támaszkodnunk, mely rajtunk kívül és rajtunk felül áll. Állandó, élő kapcsolatot kell fenntartanunk Krisztussal, aki erőt tud adni a győzelemhez mindenkinek, aki hittel és alázattal viseltetik iránta. Ha önelégültek vagyunk és azt hisszük, hogy mehetünk, amerre akarunk, s közben azt reméljük, hogy végül a jó oldalon fogunk kikötni, rájövünk majd, hogy szörnyű hibát követtünk el. Úgy kell előrehaladnunk keresztényi életünk csatájában, mint akik reménykednek a győztesek jutalmában, bár minden lépésnél ellenállásba ütközünk. (Review and Herald, 1908. július 9.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro