Mennyei tanácsok szülők számára

Devoțional zilnic 26 august 2019

„Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt.” (1Jn 2:14)

A szülők talán megértik, hogy gyermekeik nevelésében a Magasságostól segítséget akkor kapnak, ha Isten vezetését követik. Ez nagy hasznukra válik, mert nevelés közben maguk is fejlődnek. Gyermekeik győzelmeket érnek el azzal a tapasztalattal, amelyet akkor szereztek, amikor Isten útját megtartották. A kedvességnek és türelemnek példát állítva, gyermekeik jellemét az isteni minta szerint formálva a szülők képesek lesznek fiatalokat otthonaikon kívül is nevelni.

Szülők, a ti feladatotok gyermekeitekben kifejleszteni a türelmet, az állhatatosságot és az őszinte szeretetet. Ha az Istentől kapott gyermekeiteket helyesen nevelitek, egy tiszta, kiegyensúlyozott jellem megalapozásában segítitek őket. Értelmükbe alapelveket ültettek be, amelyeket egy nap saját családjaikban is majd alkalmazni fognak. Helyénvaló fáradozásaitok meglátszanak majd háztartásuk Istennek tetsző vezetésében.

Áldott az a család, ahol az apa és az anya átadja magát Istennek, és az Ő akaratát cselekszi. Egy jól szervezett és helyesen irányított család sokkal nagyobb bizonyságot tesz a kereszténységről, mint megannyi prédikáció. Az ilyen család bebizonyítja, hogy a szülők sikeresen követték Isten irányelveit; gyermekeik az egyházban fognak szolgálni.

Befolyásuk erősödik, mert amint adnak, úgy kapnak is. Az anya és az apa gyermekeikben segítőkre talál, akik az otthon megismert tanításokat továbbadják másoknak. Környezetük javát szolgálják, ezért az örökkévalóság ajtaja nyitva áll előttük. Az egész család a Mester szolgálatában foglalatoskodik; Istennek tetsző példájukkal másokat is ösztönöznek arra, hogy hűségesek és becsületesek legyenek Isten és az Ő csodálatos nyája irányában. (Review and Herald, 1899. június 6.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro