Mindig van egy nyitott ajtó

Devoțional zilnic

„Tudom a te dolgaidat (ímé adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat), hogy kevés erőd van, és megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet.” (Jel 3:8)

Azok, akik győznek, igen felmagasztaltatnak Isten és az angyalok előtt. Jézus megígérte, hogy nevüket megvallja Atyja és a mennyei szent angyalok előtt. Ő az ígéretek sokaságát adta bátorításul, hogy mi is győztesek lehessünk.   A Hű Tanúbizonyság megígérte, hogy egy nyitott ajtót ad elénk, melyet ember be nem zárhat. Akik igyekeznek Istenhez hűségesek lenni, elzárhatják ugyan előlük e világ számos kiváltságát, útjaik meglehet kerítésekbe ütköznek, munkájukat jóllehet az igazság ellenségei akadályozzák, de nincs olyan erő, mely be tudná zárni a kapcsolat ajtaját Isten és e hűségesek lelke között. Ezt az ajtót a keresztény maga zárja be a bűnnel szembeni engedékenységével, vagy a menny fényének visszautasításával. Ha elfordítja fülét az igazság üzenetének hallgatásától, megszünteti a kapcsolatot Isten és önnön lelke között.

Lehet fületek, és mégsem hallotok. Lehet szemetek, és mégsem látjátok a világosságot, sem nem fogadjátok be az Isten által számotokra felajánlott megvilágosodást. Bezárhatod a fény előtt az ajtót olyan eredményesen, ahogy azt a farizeusok tették Jézussal, mikor közöttük tanított. Nem akarták befogadni a világosságot és ismeretet, melyet Ő hozott, mert nem azon az úton érkezett, amelyiken ők várták. Krisztus volt a világ világossága. Ha ők elfogadták volna azt a világosságot, mit kegyelmében számukra hozott, az megmentésüket eredményezte volna, ám ők visszautasították Izraelnek ama Szentjét.

Krisztus azt mondta nekik: „inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Mert minden, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek.” (Jn 3:19-20) Azt is mondta: „nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen.” (Jn 5:40) Az út nyitva állt, de saját döntéseik alapján bezárták az ajtót, és megrontották kapcsolatukat Krisztussal. Mi is hasonlóan teszünk, ha visszautasítjuk a világosságot és a fényt. (Review and Herald, 1889. március 26.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit