Nincs helye a rendetlenségnek Vagy a fanatizmusnak

Devoțional zilnic 17 noiembrie 2019

„A ki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen
az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket.”
(Tit 1:9)

Annak állandó veszélye fenyeget, hogy befogadunk valamit, amire úgy tekintünk, mintha a Szentlélek munkája lenne, ám a valóságban ez a fanatizmus lelkének gyümölcse. Amíg engedjük, hogy az igazság ellensége hamis utakon vezessen minket, nem remélhetjük, hogy az őszinte szívűeket elérhetjük a harmadik angyal üzenetével. Meg kell szenteltetnünk az igazságnak való engedelmesség által. Félek minden olyan dologtól, aminek folytán az elme hajlik arra, hogy elforduljon az Isten szavában kinyilatkoztatott igazság szilárd bizonyítékaitól. Félek ettől, félek ettől.

Elménket a józan gondolkodás határain belül kell tartanunk, különben az ellenség úgy férkőzik be, hogy közben mindent összevissza zavar. Vannak személyek, akiknek olyan a vérmérsékletük, hogy könnyen a fanatizmusba vezethetők. Ha megengedjük, hogy olyan dolgok férkőzzenek be az egyházba, melyek az ilyen személyeket tévedésbe ejtik, hamarosan meglátjuk, hogy ezeket a tévelygéseket a végletekig nyújtják el, és eme rendetlen elemeknek cselekedetei foltot ejtenek a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház egész testületén.

Sokat tanulmányoztam annak lehetőségét, hogy a korai tapasztalatok közül néhányat újra kinyomtassak, hogy népünk közül többen tudomást szerezzenek ezekről, mert régóta tudom, hogy a fanatizmus egy másik formájában újra megnyilvánul. Mi úgy szilárdíthatjuk meg helyzetünket, hogy szorosan az Ige mellett maradunk, és minden pótlékot és idegen gyakorlatot elkerülünk, amit némelyek nagyon gyorsan megragadnak és gyakorolnak. Ha megengedjük, hogy a zűrzavar elérje sorainkat, munkánkat nem végezhetjük úgy, ahogy kellene…

Mennyire félek attól, hogy népünk közé behoznak bármit, ami a fanatizmus természetével bír. Nagyon sokan vannak, akiknek meg kell szentelődniük, de nekik ezt a megszentelődést az igazság üzenete iránti engedelmesség által kell elnyerniük. (Selected Messages, 2. kötet, 43-44. oldal)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro