Devoțional zilnic

Sáfárkodás

„Ki-ki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymás javára, mint Isten sokféle kegyelmének a jó sáfárai.”* (1. Pt. 4:10)


 
„A talentumainkat – bármilyen keveset kaptunk volna is – fel kell használnunk. Nem az a legégetőbb kérdés, hogy menynyit kaptunk, hanem az, hogy mit csinálunk azzal, amit kaptunk.

Képességeink fejlesztése elsődleges kötelességünk. Az ember nem tölti be életcélját, ha nem szerez egyre több talentumot és nem lesz napról napra hasznosabb. Krisztusba vetett hitünk megvallásával elkötelezzük magunkat, hogy megtanuljuk mindazt, amire nekünk, mint a Mester munkásainak, lehetőségünk van. Minden képességünket tökéletesítenünk kell, hogy a lehető legtöbb jót tehessük. Az Úr maga választja ki emberi segítőit, naponként más és más körülmények között próbálva ki, hogy miként illesztheti elképzeléseibe őket. Azokat választja ki, akik szívük őszinteségével törekszenek tervét véghezvinni. Nem azért emeli ki őket, mert tökéletesek, hanem mert a vele való közösség útján tökéletessé válhatnak.” (Krisztus példázatai, A talentumok c. fejezetből)

* A sáfár régies kifejezés – jelentése: gondnok, vagyonkezelő.