Tanácsok vezetőknek

Devoțional de seară 25 august 2019

„Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.” (1Pt 5:2-3)

A Lélek utasított, hogy elmondjam lelkész testvéreimnek: Az ajkatokról elhangzó üzenet felett Isten Lelkének hatalma uralkodjék. Ha valaha szükség volt Isten Lelkének különleges vezetésére, akkor az az idő most jött el. Alapos megszentelődésre vanszükségünk. Elérkezett annak az ideje, hogy életünkkel és szolgálatunkkal Isten hatalmának megnyilatkozásáról tegyünk bizonyságot a világnak. Az Úr azt szeretné látni, hogy a harmadik angyal üzenetét növekvő hatékonysággal hirdetjük. Minden korszakban azon munkálkodott, hogy népe győzedelmes legyen. Ugyanígy ma is vágyik arra, hogy céljait dicsőséges beteljesülésben vigye véghez egyházában.

Arra inti híveit, hogy erőben egységben induljanak előre, miközben Isten ügyének igazságába vetett hitüknek növekednie kell bizonyosságban és bizalomban. Sziklaszilárdan kell állnunk Isten Szava alapelvein, sohasem feledve, hogy Isten velünk van, erőt ad minden egyes új feladathoz. Életünket szabjuk mindig a becsületesség alapelveihez, hogy megerősödjünk az Úr nevében. A Szentlélek jóváhagyása és irányítása alatt megalapozódott hitünket szentül meg kell tartanunk. Korai tapasztalatainktól egészen mostanáig ez a Lélek munkája. Értékelnünk kell ezt a művet, amelyet az Úr épített parancsolatait megtartó népével. Ez a mű kegyelme által erősödik és egyre hatékonyabbá válik az idők során.

Az ellenség azon munkálkodik, hogy megrontsa Isten népének tisztánlátását és gyöngítse hatékonyságát. Ha azonban Isten Lelkének irányítása alatt munkálkodnak, lehetőséget biztosít számukra, hogy a régi, elhanyagolt helyeket kiépítsék. Állandó fejlődést tapasztalnak majd, amíg az Úr hatalommal és nagy dicsőséggel alá nem száll, hogy a végső győzelem pecsétjével lássa el hűséges követőit. (Review and Herald, 1913. június 12.)

Ellen G. White

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro