Törvény és kegyelem

Devoțional zilnic

„A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük!” (Rm. 3:31)


 
„Krisztus olyan áldozatot hozott az ember megmentése érdekében, amely egyedülálló, mert megszabadítja a bűnöst a bűntől, amely minden nyomorúság és baj forrása világunkban. A bűnösre kiterjesztett kegyelem közelebb vonja őt Krisztushoz. Ha erre a vonzásra pozitív választ ad, ha Istenhez bűnbánattal, bűnvallomással közeledik és hisz az evangélium reménységében, akkor Isten nem fogja elvetni. Így nem Isten törvénye gyengül, hanem a bűn hatalma törik meg és a kegyelem pálcája kinyújtatik a bűnbánó bűnösre.” (1890. 11. sz. levél) „Nem abban áll az evangélium munkája, hogy meggyengítse Isten szent törvényét, hanem hogy segítse az embert, hogy megtarthassa a törvény előírásait… A Krisztusban való hit, amely megmenti a lelket, nem olyan, mint amilyennek sokan bemutatják: »Higgy – kiáltják –, csak higgy Krisztusban, és üdvözülsz! Mindössze csak ennyit kell tenned.« Az igaz hit azonban – miközben teljesen Krisztusban bízik az üdvösség tekintetében – elvezet az Isten törvénye iránti teljes tisztelethez és engedelmességhez is. A hit cselekedetek által nyilatkozik meg. János apostol kijelenti: »Aki azt mondja, hogy ismeri őt, de nem tartja meg az ő parancsolatait, hazug az…« (I. Jn. 2:4). Az ellenség mindenkor azon dolgozott, hogy elválassza egymástól a törvényt és az evangéliumot. Azok azonban kéz a kézben haladnak… Az Úr törvénye a fa, az evangélium pedig annak illatos virága és gyümölcse.” (1897. 119. sz. levél)

Ai mai putea citi si aceste materiale:

Frate de sânge cu Iuda Iscarioteanul

  „Poate orb pe orb să călăuzească? Nu vor cădea amândoi în groapă? Nu este ucenic mai presus decât învăţătorul său; dar orice ucenic desăvârşit va fi ca învăţătorul său.” (Luca 6:39) Este Vinerea Mare. Cu peste 2.000 de ani în urmă, un om a luat o decizie în inima sa, care avea să schimbe cursul istoriei, atât a umanităţii, cât și a istoriei sale personale. „Ești o Iudă!” i se spune astăzi celui care repetă greșelile strămoșului său din Israelul antic. Iuda Iscarioteanul, căci despre el vorbim, reprezentant al tipologiei isteţului subversiv și trădător, este condamnat pe vecie să sufere oprobriul istoriei pentru oricât ar ţine ea. Portretul său a părăsit cercul credincioșilor și a intrat în mentalul colectiv, unde nimeni nu caută să îl înţeleagă deplin. Ideea că am putea împărţi trăsături de caracter cu acest personaj care L-a trădat pe Iisus nu încape în imaginaţia colectivă. Nimeni nu vrea să fie ca el sau să aibă prieteni ca el. Cu toate acestea, „umanitatea sa era perfect autentică și este absolut identică cu a noastră, (…) iar personalitatea sa relevă o condiţie mentală foarte similară conștiinţei obișnuite a oamenilor de azi”, apreciază profesorul Uraguchi, de la Universitatea de…

Semnele Timpului.ro
Leave a CommentSubmit